Elektronikus tájékoztató - GYÁMHIVATAL Elektronikus tájékoztató B e v e z e t ő A Bajai Városi Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala köszönti Önöket! E szolgáltatásunk c é l j a, hogy : - megismerjék a gyámhivatal hatáskörébe tartozó ügycsoportokat, egyes ügyek eljárási menetét; - az ügyintézés módját, körülményeit; - tudják, mikor és kihez fordulhatnak; - saját ügyében mindenki felkészült, tájékozott lehessen. Szeretnénk az Önök számára gyorsabbá, egyszerűbbé, együttműködővé tenni az ügyintézést, megismertetve az ügytípus eljárásmenetét, az alkalmazott jogszabályokat. Felhívjuk figyelmüket, hogy ezen Tájékoztatónk nem ad lehetőséget az elektronikus ügyintézésre, hanem az ügyintézési általános tudnivalókat és folyamatleírásokat tartalmazza, melyek által megismerheti munkánkat, illetve hatékonyabbá válhat az ügyintézés. Ezen a honlapon – az ügycsoportoknál, ügytípusra rákattintva – megismerhetik a gyámhivatal tevékenységét, az adott ügytípus lényegét, az egyes eljárások menetét, jogi alapját, szükséges kellékeit. Szeretnénk, ha bizalommal fordulnának hozzánk ügyeikkel és mi igyekszünk e bizalmat kiérdemelni és fenntartani. Gyámhivatal ismertető : A Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala a gyermekvédelmi rendszer működtetésében a speciális szakmai felkészültséget igénylő feladatokat lát el hatósági intézkedések keretében. A belső ügycsoportos megosztás a gyámhivatalban szigorúan nem érvényesül, minden ügyintéző, minden ügycsoportban jogosult és köteles eljárni. A feltűntetett ügycsoportok ügyintézést - lehetőség szerint - javasoljuk. Elérhetőségük és felsorolásuk az alábbi: 6500 Baja, Arad u. 6. IV. Emelet (lift működik az épületben) Ü g y i n t é z ő k : dr. Süke Amália h i v a t a l v e z e t ő 1. szoba 79/420-495 – örökbefogadás dr. Czúthné dr. Juhász Rita hivatalvezető-helyettes 2. szoba 79/425-290 – vagyonos kiskorúak: A, Á, B, C, CS, D – kapcsolattartás – életpálya kijelölése dr. Böröcz Orsolya fogalmazó 2. szoba 79/425-290 – vagyonos kiskorúak:E, É, F, G,GY, H. I,Í, J, K, L, LY, M, N,NY, O,Ó,Ö,Ő – gondnokság (családtagos) – gyámság dr. Király Annamária fogalmazó 2. szoba 79/425-290 – vagyonos kiskorúak: P, R, S, SZ, T, TY, U, Ú, Ü, Ű, V, Z, ZS – szülői felügyelet, szülői ház elhagyása – gyermektartásdíj megelőlegezése – ideiglenes elhelyezés dr. Tóth Bianka vezető-tanácsos 2. szoba 79/425-290 – gondnokság (hiv.gondnok: Csapó E., Sámán A., Hainczné T.A., Gombár T., Mészárosné K.A., Sch.M.) – családi jogállás rendezése – méhmagzat gondnok kirendelése – gyermektartásdíj megelőlegezése Erdősiné dr. Bátor Csilla vezető-tanácsos 3. szoba 79/523-400 – otthonteremtési támogatás – átmeneti nevelésbe vétel, átmeneti nevelés felülvizsgálata – tartós nevelés, tartós nevelés felülvizsgálata – utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás – hatósági intézkedés (egyéb gyerekvédelmi intézkedés) dr. Luspay Endre főtanácsos 3. szoba 79/523-400 - gondnokság (c s a l á d t a g o s) - ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata Nagy Anna főtanácsos 3. szoba 79/523-400 - gondnokság (hiv.gondnok.: Szűcsné Szűcs Aranka - Moldvainé Novák Éva) – családbafogadás – kiskorú házasságkötése – gyámság A gyámhivatal ügyfélfogadási rendje : hétfő 8.00 -12.00 óra - 13.00 -15.00 óra szerda 8.00 -12.00 óra - 13.00 -17.00 óra péntek 8.00 -12.00 óra között Sürgős és azonnali intézkedést igénylő esetben jelzését, bejelentését természetesen bármikor (hivatali időben) fogadjuk! Amennyiben Ön nem a bajai gyámhivatal illetékességi területén lakik, nyilatkozatait, kérelmeit a lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatalban is megteheti, előterjesztheti, ebben az esetben azt az eljáró hivatal a bajai gyámhivatalnak megküldi. A gyámügyi tevékenységet szabályozó jogszabályok az egyes eljárásoknál rövidítve szerepelnek. Ezek: Gyvt. = A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Gyer. = A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX.10) Korm. rendelet Korm.r. = A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet Csjt. = A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény Ptk. = A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény Pp. = a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény Btk. = a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Ket. = A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. A b a j a i gyámhivatal illetékessége az alábbi településekre terjed ki : Baja, Bácsszentgyörgy, Bácsbokod, Bácsborsód, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Vaskút. Azt, hogy melyik gyámhivatal az illetékes, általános szabályként a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 21-23.§-a határozza meg. 311/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 21-23.§ a következők: 21. § (1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a) a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának, b) az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek, c) az ideiglenes gondnokrendeléssel, zárgondnok kirendelésével, valamint gondnokság alá helyezési eljárással érintett személynek a lakóhelye található. (2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területen található, a gyámhatóság illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található. (3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozza meg. (4) Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a 3. § szerinti ügyekben a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője, a 4-12. §-ban foglalt ügyekben pedig a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes. 22. § (1) Bármely gyámhatóság - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhatóságot. (2) Bármely gyámhatóság illetékes a) nyilatkozat felvételére, ha a szülő azt a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismerve teszi, b) rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozat felvételére, azzal, hogy annak egy példányával értesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt és a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. (3) Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes képviselője, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés szükségessé vált. (4) A gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása iránti eljárásra a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője az illetékes. (5) Az illetékesség nem változik a gondnokság alá helyezés iránti per befejezéséig. (6) Méhmagzat részére az a városi gyámhivatal illetékes gondnokot rendelni, amelynek területén az anya lakóhelye van. (7) Ha a gyám vagy gondnok (eseti gondnok) személyében változás történt, és ez illetékesség-változást eredményez, a vagyonkezelésre jogosult volt gyám vagy gondnok (eseti gondnok) az illetékessé vált városi gyámhivatalnak tartozik végszámadással. (8) Ha a tizenhatodik életévét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti városi gyámhivatal megadhatja, erről azonban a másik városi gyámhivatalt értesíteni kell. (9) Ha a gyermek gyámhivatali engedéllyel a szülői házat elhagyta, ezt követően a városi gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. (10) A Gyvt. 80. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az örökbefogadással kapcsolatos eljárásra a gyermek lakóhelye szerinti városi gyámhivatal az illetékes. (11) Azt a krízishelyzetben lévő várandós anyát, aki állapotát környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani (a továbbiakban: titkolt terhesség) kérelmére bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia. (12) Titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárásra a gyermek születési helye szerinti városi gyámhivatal az illetékes. 23. § (1) A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - a Gyvt. 68. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén - elrendeli a gyermek védelembe vételét, amelyről haladéktalanul értesíti a 21. § szerinti települési önkormányzat jegyzőjét. (2) Ha a gyermeket a városi gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el, a gyermek ügyében - a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig - az a gyámhivatal jár el, amelynél az elsőfokú eljárás indult. (3) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a városi gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a városi gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. (4) A városi gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik. A tartós nevelésbe vételt elrendelő városi gyámhivatal a gyermek valamennyi - a városi gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi és gyámügyi - ügyében illetékes eljárni. (5) A fiatal felnőttek utógondozói ellátása ügyében az a városi gyámhivatal illetékes, amely az önjogúvá válással összefüggésben döntött. (6) Ha a gyermeket nevelő szülő szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel, a másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítására irányuló vagy a gyermek másnál történő elhelyezése iránti per megindítására az a városi gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyermeket nevelő szülő lakóhelye volt. (7) A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indító városi gyámhivatal illetékes a gyermek tartós nevelésbe vételére is. (8) Az örökbefogadás előtti eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes, amelynek területén az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye van. Ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző városi gyámhivatalok illetékességi területén van, az eljárásra - a kölcsönös tájékoztatás mellett - az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye szerinti bármelyik városi gyámhivatal illetékes. (9) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza meg. Általános ügyintézési útmutató : Ügyintézési határidők: Az ügyintézési határidő kezdete: - kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz (gyámhivatalhoz) történő megérkezése napján; - hivatalból történő eljárásnál a megindítás napján kezdődik. A döntést: - fő szabály szerint 30 napon belül; - kiskorú ügyfél esetén 15 napon belül; soron kívül - örökbefogadás engedélyezése esetén 60 napon belül kell meghozni. A gyámhivatal vezetője – a tényállás és a jogi körülmények alaposabb tisztázása, a megalapozottabb döntéshozatal érdekében – az eljárási határidőt egy alkalommal 30 nappal, illetve kiskorú ügyfél esetén 15 nappal meghosszabbíthatja, melyről az ügyfeleket értesíti. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: - a hatásköri, vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama; - a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama; - a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő; - a szakhatóság eljárásának időtartama; az eljárás felfüggesztésének tartama; - az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítés mellőzésével a bizonyítási eljárás befejeztével 5 napon belüli értesítése, azzal a felhívással, hogy iratismertetést követően 5 napon belül észrevételt tehet, további bizonyítási indítványt terjeszthet elő; - a kérelem, a határozat és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő. Az ügyféli jogok és kötelességek: Az ügyfél jogai: Az ügyfelet megilleti a törvény előtti egyenlőség, a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog, az eljárás során az anyanyelv használatának joga. Az ügyfelet tájékoztatni kell a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. A kisebbségi nyelven benyújtott kérelmet magyar nyelvű és az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordított határozattal kell elbírálni, melynek költségeit az eljáró közigazgatási hatóság viseli. Az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. Az ügyfél indokolt esetben egy alkalommal kérheti az eljárás felfüggesztését, ha azt jogszabály nem zárja ki és nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. A természetes személy ügyfél a kérelmét szóban is előterjesztheti. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Az ügyfél írásban kérheti az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást. A természetes személy ügyfél az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme, illetve a foglalkoztatójának székhelye, telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerinti illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. Ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ügyfél az általa indított eljárásban a tanú és szakértő meghallgatásán, szemlén, tárgyaláson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy az eljárást megszünteti. Az adatszolgáltatást megtagadhatja, ha nem kapott felmentést az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól, vagy nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Az ügyfél és képviselője észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. Ha az ügyfél az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az ügyfél betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Az ügyfél kérheti az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának kizárását személyes adatainak, valamint üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az ügyfélnek joga van a bizonyítékok megismeréséhez. Az ügyfél kérheti, hogy a hatóság akkor is számára kézbesítse a döntést, ha az ügyben képviselője van. Az ügyfél a hatóság döntése ellen jogorvoslattal (fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás, méltányossági eljárás) élhet. Az ügyfél a fellebbezési jogáról lemondhat. Az ügyfél kötelességei: Az ügyfél köteles jóhiszeműen közreműködni az eljárásban. A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti. Hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél köteles a hatóság erre irányuló felhívására közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Ha az ügyfél vagy képviselője az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve jelentős tényt elhallgat, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság 5.000 – 500.000 Ft összegig terjedhet és ismételten is kiszabható. Jogszabály alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető. Az eljárási bírság megfizetése nem mentesíti az ügyfelet magatartásának egyéb jogkövetkezményei alól. Értesítés módja a döntésről: A gyámhivatal a döntését postai úton tértivevényes küldeményként kézbesíti az ügyfelek részére. A döntés közlése egyes esetekben történhet még: - személyesen írásban; - hirdetmény útján; - kézbesítési meghatalmazott, vagy ügygondnok útján. Jogorvoslati lehetőségek: Fellebbezés: Az ügyfél az elsőfokú döntés (határozat, végzés) ellen a kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezhet. Az egyes döntések rendelkező része részletes tájékoztatást nyújt az önálló vagy járulékos jellegű igénybevételi lehetőségről. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Nincs helye fellebbezésnek - ha az ügyben törvény az elsőfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé, - az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen, - a másodfokon eljáró szerv által hozott végzés ellen, - a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. Bírósági felülvizsgálat: Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, vagy fellebbezési joga kizárt. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre, téves jogértelmezésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól. A keresetet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó hatóságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtása a határozat végrehajtása tekintetében nem jár automatikus halasztó hatállyal, a végrehajtás felfüggesztésének kérelmét a bírósághoz intézett keresetlevélbe szükséges foglalni. Újrafelvételi eljárás: Ha az ügyfélnek a közigazgatási szakban jogerős határozattal lezárt ügyében a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított 15 (tizenöt) napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az ügyfél ezen igényét a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 6 hónapig érvényesítheti, mely határidő jogvesztő. Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó hatóságnál kell benyújtani. Nem nyújtható be újrafelvételi kérelem: - a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra alapozva, - ha abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkozva - ha az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a bíróság határozatot hozott, - ha a közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt, - ha jogszabály kizárja. Méltányossági eljárás: Az ügyfél a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható. E kivételes jellegű határozat módosításra, vagy visszavonásra csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség: - jogszabály nem zárja ki, - az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy az ellenérdekű ügyfél hozzájárul a határozatnak a kérelem szerinti módosításához, - nem sért közérdeket a módosítás, vagy visszavonás, - a határozat jogerőre emelkedése óta egy év, vagy ha a jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő egy évnél hosszabb, a teljesítési határidő még nem telt el. A méltányossági kérelem tárgyában az eredeti jogerős határozatot hozó közigazgatási hatóság jogosult az eljárás lefolytatására. Ügyintézéshez használt formanyomtatványok (letölthető) : - G y e r m e k t a r t á s d í j megelőlegezésének kérése - Vagyonos kiskorúak gyámhatósági fenntartásos (betétkönyvéből, folyószámlájáról) pénzkivétel engedélyezésének kérése -Gondnokoltak gyámhatósági fenntartásos (betétkönyvéből, folyószámlájáról) pénzkivétel engedélyezésének kérése Egyes ügycsoportok, ügytípusok ügyintézési folyamatának leírása : Családi jogállás rendezése 1. Teljes hatályú apai
elismerés 2. Hozzájárulás a családi jogállás
megállapítására irányuló per megindításához 3. Képzelt apa (szülők) adatainak
megállapítása Örökbefogadás 4. Örökbefogadhatónak
nyilvánítás 5. Örökbefogadás előtti eljárás(Örökbefogadó
alkalmasságának megállapítása) 6. Örökbefogadás engedélyezésével
kapcsolatos eljárás 7. Örökbefogadás
felbontása 8. Külföldi állampolgárságú örökbe fogadóra
vonatkozó rendelkezések 9. Külföldi állampolgárságú gyermek
örökbefogadására vonatkozó rendelkezések 10. Tájékoztatás a vér szerinti szülő
adatairól Szülői felügyeleti jogok 11. Szülői felügyeleti jog gyakorlása
megállapodás alapján 12. Szülői felügyeleti jog
feléledése 13. Szülői ház elhagyása 14. Házasságkötés
engedélyezése 15. Életpálya kijelölése 16. Gyermek családi és utónevének
megállapítása 17. Gyermek végleges külföldre
távozása 18. Vagyonkezelés - törvényes
képviselet Kapcsolattartás 19. Egyezség jóváhagyása és a kapcsolattartás
szabályozása 20. A kapcsolattartást szabályozó (vagy
egyezséget jóváhagyó). Gyámság, gondnokság 21. Gyámság 22. Gyám kirendelése 23. Gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló
gyermek gyámsága 24. Gondnokság 25. Cselekvőképességet érintő gondnokság és a
gondnok kirendelése 26. Zárlat elrendelésének, ill. Zárgondnok
kirendelésének szabályai 27. Ideiglenes gondnokrendelés
szabályai 28. Gondnokság (perindítás,
gondnokrendelés) 29. A gondnokság alá helyezés
megszüntetése 30. Közös szabályok a törvényes képviselő
vagyonkezelési jogáról 31. Közös szabályok a gyám és a gondnok
számadásával kapcsolatban Cselekvőképességet nem érintő gondnokság 32. Eseti gondnok 33. Méhmagzat gondnoka Gyermekvédelmi gondoskodás- pénzbeli ellátások 34. Otthonteremtési támogatás
megállapítása 35. Gyermektartásdíj
megelőlegezése Gyermekvédelmi gondoskodás 36. Hatósági intézkedésre irányuló
kezdeményezés 37. Családbafogadás 38. Ideiglenes hatályú
elhelyezés 39. Átmeneti nevelésbe
vétel 40. Tartós nevelésbe vétel 41. Gyermek gondozási helyének meghatározása,
egyéni terv 42. Gondozási díj 43. Utógondozás és utógondozói
ellátás Üdvözlettel: A gyámhivatal dolgozói |